„Lebénultam, de az élet megy tovább”
AUVA , „Allgemeine Unfallversicherungsanstalt”
jelentése annyi, mint Általános Balesetbiztosítási Intézmény, melynek nagyobb
körét a munkahelyi baleseti esetek teszik ki.
Be kell vallani, hogy rengeteg befektetett pénzt
jelent az országuknak, de nagyon is kifizetődik, ugyanis élvonalban járnak a
munkahelyi baleset megelőzésében illetve, a minél hamarabb munkahelyükre
visszakerülő dolgozók számának tekintetében.
Ez egy állami rendszerhez tartozó Intézmény, mely 7
kórházat és 3 Rehabilitációs Központot működtet. Volt szerencsém a Tobelbad
AUVA Rehab Klinikát meglátogatni, ahol körbevezettek és büszkén
mutatták be, hogy hogyan folynak a rehabilitációs programok. Számomra
megdöbbentő volt, milyen komoly technika van a kezükben. pl.: modellező gépek,
egyedi erősítő gépek állnak a rendelkezésükre, melyek segítségével gyors és
pontos nyomon követést tesznek lehetővé az elszenvedettek felépülésében. Fontos
kiemelni milyen precízen készítik el helyben a művégtagokat, és tanítják meg a
betegeknek annak elsajátítását.
Továbbá nagy hangsúlyt fektetnek az amputált betegek
sport életére. Majd hogy, minden téli,
vízi, szárazföldi sport foglalkozásokat tartanak a tolószékes, illetve
művégtaggal rendelkező betegeknek.
Sajnos az itthoni helyzet közel sem ilyen fényes,
ugyanis nincs meg ez a szilárd alapokon álló Intézményrendszer,
melynek segítségével a munkahelyibalesetekben sérült lakosaink is
részesülhetnének. (Természetesen fontos megjegyezni,
hogy Ausztria természeti adottságaiból is adódik, hogy több ember érintett a
fával való munka során keletkező sérülésekkel, amputációval, így e tekintetben
több az érintett)
Visszatérve az itthoni rehabilitációra, mi történik,
ha valaki kerekesszékbe kerül?
Hogyan folynak itthon a rehabilitációk?
Milyen
eszközeink vannak a felépüléshez?
Mint ahogy külföldön itt is célunk, hogy minél hamarabb képes legyen a beteg az önálló életre. Míg nálunk nincs meg a komoly tőke, mely biztosítja a technikát, úgy más eszközökkel nehezebben, de kitartóbban kell dolgoznunk a célunkon, ezért is fontos, hogy elhivatott emberek dolgozzanak az egészségügyben. Nehézséget így sok minden jelent.
Vegyük sorra mik is vannak:
i.
Jelentős probléma, a megfelelő kerekesszék hozzáférésének
nehézségei.
AUVA Rehabilitációs Klinikáin az országban fellelhető összes típusú kerekesszéket kipróbálhatja, és
ennek megfelelően kitudja választani a beteg a számára legtökéletesebbet. Nem
beszélve, hogy évente kétszer kötelezően karbantartási lehetőséget adnak a szerviz
központban. Az évi két alkalmi karbantartás a „hand bike” használóknak is jár.
Ez egy kerekes székeseknek kialakított kézzel hajtható kerékpár, mely nagy
népszerűségnek örvend. Itthon sajnos még nem tudnak szervizelni ilyen speciális
kerékpárt. Bár nem sok magyar van, aki megengedhetne magának egy ilyen járgányt, ugyanis
értéke felér egy autóéval.
ii.
Másik
jelentős probléma, hogy a rehabilitációs idő itthon kevésnek bizonyul.
Itthon a
tapasztalatok szerint a technikák elsajátítására fordítható idő rövid volta miatt nem távozik elégedetten a kerekesszékes beteg. Miért szentel a magyar
egészségügy kevesebb időt? Valójában a dolgozók hiányára tudok gondolni, és
megint csak visszatérhetünk az eszközök hiányára, mely segíti a mielőbbi
felépülést. Nem beszélve, hogy míg itthon a dolgozók le vannak terhelve, és a
betegek futószalagon jönnek - mennek, külföldön nem éreztem ezt a sietséget,
ugyanis meg volt a megfelelő brigád (orvosok,gyógytornászok, személyi trénerek,
dietetikusok, pszichológusok) akiknek a közös munkája eredményeképpen
távozhatott a beteg. A tervszerű program kialakítása kulcsfontosságú volt, mely
min 3-6 hónap de sérüléstől, állapottól
függően változó idejű volt az ott-tartózkodás Sosem siettettek semmit, de amikor már elérkezettnek látták
az időt a beteg távozhatott, akit maximálisan felkészítettek az önálló életre.
iii.
Rehabilitálandó személyek akaratuk hiánya
A beteg
felépülését segítő körülmények nagyban meghatározzák a beteg elégedettséget. Ha
megkapják mind azt a lehetőséget ami még örömöt is okoz a program során mint, ahogy azt a külföldi mintában is hoztam,
hogy jelentős szerepet kap a sport és azoknak az eszközöknek a biztosítása, akkor
a rehabilitáció is sokkal könnyebben kivitelezhető a terapeutának. A beteg
akarata elengedhetetlen a felépüléshez, e nélkül csak kínszenvedés a
rehabilitáció.
Az említett
problémákat összefoglalva kilehet mondani, hogy nincsenek egyszerű helyzetben a
kerekesszékbe került emberek, de így hogyan lehetnek képesek teljesíteni a saját
igényüket, a társadalom elvárását, hogy önálló életet folytatva ők is teljes
értékű életet élhessenek?
Kiemelném az Alapítványok szerepét, melyek nagyban segítik a kerekesszékesek
helyzetét. Komolyabb időt és energiát
szentelnek a probléma kérdésére, és céljuk, hogy több lehetőséget biztosítsanak
mint amit a „rendszertől” kapnak.
Mozgássérült
Emberek Rehabilitációs Központja (továbbiakban MEREK) már 7 megyében is
működik. A mozgássérült emberek rehabilitációjában és társadalmi
integrációjának elősegítésében vesznek részt . A MEREK komplex
rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt kliensei számára. Ennek során figyelembe veszi az egyén
szükségleteit és igényeit, emellett mind a rehabilitációs program
kialakításában, mind annak megvalósításában a klienssel való szoros
együttműködésre épít.
Az ellátás
formái között megjelenik a bentlakásos rehabilitáció, melynek segítségével a
vidéki lakosoknak, illetve a gondozásra szoruló
- súlyos fokban mozgássérült - betegeknek nyújt ellátást.
A
rehabilitáció szolgáltatásai között szerepel többek között:
•
Mozgásterápia
•
Szociális szolgáltatások
•
Pszichológiai, mentálhigiénés szolgáltatás
•
Pedagógiai, fejlesztő pedagógiai szolgáltatás
•
Foglalkozási rehabilitáció
•
Személyi segítés
•
Egészségügyi szolgáltatások
Szeretném kiemelni a gyógytornász szerepét, aki kulcsembere a
rehabilitációnak. Gyógytornászként is nagyon fontos tisztában lennünk mit
jelent a tolószékbe került embernek a helyzete, milyen kiszolgáltatottságokkal
jár, és hogyan tudunk a szakmai segítség mellett még erőt is adni a betegnek,
hogy ne vessze el a hitet, hogy teljes értékű emberi életet lehet élni a
sorscsapás után is.
Ahhoz, hogy
a kerekesszékben a lehetőségekhez képest önállóak legyünk, a kerekesszékben ülő
embernek fizikailag fel kell készülnie a kerekesszék használatára és olyan
környezetet kell teremteni, amely a kerekesszék mozgását nem akadályozza.
A
kerekesszékben ülő személy akadályozottsága a mindennapok tevékenységében
alapvetően az érintett személy fizikai képességeitől függ. Ebben is döntő a
karok-kezek működőképessége, és az ülő testhelyzet megtartásának képessége
(izomerő és fogásképesség, ülés egyensúly megtartás és ügyesség' stb.).
Kerekesszéket meg kell szokni, és ez csak fokozatosan lehetséges. A széket meg
kell ismerni! Bele kell ülni székbe, és ki kell szállni belőle! Meg kell
tanulni ülni az álló és a mozgó székben! Meg kell tanulni kezelni a széket, és
helyet változtatni vele! Meg kell tanulni minden lehetséges tevékenységet
elvégezni a székben, és ügyességet, edzettséget kell szerezni a rendszeres
használathoz.
Volt szerencsém nekem is kipróbálni a „gurulós járgányt” a külföldi gyakorlatom során. Nem menekülhettem a feladat elől azaz a fordulásokat, tolatást, rámpán felmenetelt, a padkán való felmenetelt, és a lépcsőn való lejövetelt, mely közel sem egyszerű mutatvány. Sokszor hátraestem, és szégyenkezve feküdtem a felfordított székben, majd sokadik esés után mind ezt megmosolyogva sikerült a mutatvány.
Volt szerencsém nekem is kipróbálni a „gurulós járgányt” a külföldi gyakorlatom során. Nem menekülhettem a feladat elől azaz a fordulásokat, tolatást, rámpán felmenetelt, a padkán való felmenetelt, és a lépcsőn való lejövetelt, mely közel sem egyszerű mutatvány. Sokszor hátraestem, és szégyenkezve feküdtem a felfordított székben, majd sokadik esés után mind ezt megmosolyogva sikerült a mutatvány.
Minden
gyógytornásznak meg kell tanulni, és érezni kell ezt a mozgáskorlátozottságot!
Sokszor annak ellenére, hogy már önállóan megtanulnak bravúrozni a kerekesszékkel a lebénult emberek, nehezen tudnak eljutni A-ból B-be. Budapesten, ahol mindenki rohanásban van a kerekesszékesek a saját tempójukban és a körülményeknek megfelelően tudnak közlekedni. Végeztek egy rövid megfigyelést, hogy mennyi idő gyalog és kerekesszékkel átjutni az Astorián. Gyalog mindössze 50 másodperc, míg ugyanez több mint 7 percet jelentett egy ügyes kerekesszékesnek. Nem kell mondanom, hogy az aluljárónál nem mindenhol vannak rámpák, illetve ami gondot okoz, hogy a járdán sokszor nem hagynak 1,5 m távolságot a felparkoló autósok, így nem férnek át a tolószékesek. Vigyázniuk kell továbbá, hogy a villamos síneknél ne akadjon be a kerék a gyalogátkelőn áthaladva. Számtalan akadályt lehetne felsorolni pl.: a vásárlás sem olyan egyszerű egy gurulósnak, ugyanis sokszor már a bejutás sem lehetséges, mivel a forgó kapun nem tudnak átjutni.
Sokszor annak ellenére, hogy már önállóan megtanulnak bravúrozni a kerekesszékkel a lebénult emberek, nehezen tudnak eljutni A-ból B-be. Budapesten, ahol mindenki rohanásban van a kerekesszékesek a saját tempójukban és a körülményeknek megfelelően tudnak közlekedni. Végeztek egy rövid megfigyelést, hogy mennyi idő gyalog és kerekesszékkel átjutni az Astorián. Gyalog mindössze 50 másodperc, míg ugyanez több mint 7 percet jelentett egy ügyes kerekesszékesnek. Nem kell mondanom, hogy az aluljárónál nem mindenhol vannak rámpák, illetve ami gondot okoz, hogy a járdán sokszor nem hagynak 1,5 m távolságot a felparkoló autósok, így nem férnek át a tolószékesek. Vigyázniuk kell továbbá, hogy a villamos síneknél ne akadjon be a kerék a gyalogátkelőn áthaladva. Számtalan akadályt lehetne felsorolni pl.: a vásárlás sem olyan egyszerű egy gurulósnak, ugyanis sokszor már a bejutás sem lehetséges, mivel a forgó kapun nem tudnak átjutni.
Vannak akik mindezek az akadályokkal megküzdve élik a mindennapjaikat, és
kiszolgáltatottságot átélve ugyanúgy „gurulnak” tovább. Ők már megtanultak
együtt élni ezekkel az új kihívásokkal, megváltozott lehetőségekkel.
Nem hagyják el magukat sem fizikailag sem lelkileg! Dolgozni járnak és ugyanúgy megtalálják az életben ami örömet jelent számukra, és élnek tovább azzal a jelmondattal, hogy:
„Akár azt hiszed képes vagy rá, akár azt, hogy nem igazad lesz!”
Nem hagyják el magukat sem fizikailag sem lelkileg! Dolgozni járnak és ugyanúgy megtalálják az életben ami örömet jelent számukra, és élnek tovább azzal a jelmondattal, hogy:
„Akár azt hiszed képes vagy rá, akár azt, hogy nem igazad lesz!”